A gyülekezet története

„A jelenlegi Csanádapáca területén letelepedő evangélikusok 1896-ban szerveződtek Pusztaföldvár leányegyházává. Tanteremnek épült temploma is ebben az évben készült el. Az anyakönyveket 1898-tól 1937-ig Pusztaföldváron vezették. 1937-ben Raffay Sándor püspök Nagy József missziós segédlelkészt küldi ki az egyház megszervezésére. 1941-ben megválasztják lelkésznek, de két hónap múlva a gyülekezeten belüli feszültségek miatt lemond. Ezután lelkészei: Lukács László 1942 és 1958 között, majd id. Hegedűs Lajos 1958-tól 1985-ig. Ő volt az utolsó helyben lakó lelkész. 1985-tól 1987-ig Pathóné Kepenyes Erzsébet lelkészi munkatársként gondozta, majd rendes lelkésze lett a gyülekezetnek, de nem lakott helyben, hiszen férje Nagybánhegyesen, majd Csabacsüdön volt lelkész. 1994 végétől Orosháza gondozza. 1998-tól Veres Ravai Réka látja el a szolgálatot.”

(Az írást Koszorús Oszkár helytörténész, volt egyházmegyei felügyelő engedélyével idéztük
A magyarországi Evangélikus Egyház Déli egyházkerülete az ezredfordulón című könyvből)

1998 óta a templomon külső és belső felújítás történt, új torony épült. Az egyházközség által fenntartott temetőben új kerítés készült, és megújult a tanterem is, amelyet a kárpótlás során kapott vissza az egyházközség. 2011-ben lelkészváltásra került sor, azóta Zsíros Lilla, illetve férje, Zsíros András gondozzák Medgyesegyházáról a csanádapácai híveket.

2005 óta minden június első vasárnapján emlékünnepet tartunk, amikor id. Hegedűs Lajosra emlékezünk, akinek szolgálata nyomán élhet még ma is ez a gyülekezet.

Képek templomunkról